Szerző: Pernyei Gábor
(Szerkesztő: Velencei Móni)
>>>Pontosítás oktatás részletek itt <<<
Mi a primer direkció elvi alapja? Mit jelent, hogy direkció? Mit jelent, hogy primer?
Elöljáróban el kell mondanom, hogy az általam képviselt asztrológiai irányzat a modern kori tradicionális asztrológia, aminek legprominensebb képviselője Magyarországon Dr. Dubravszky László volt. A válaszaimat főképp ennek az irányzatnak a szemszögéből adom meg, némi kitekintéssel más irányzatok szemléletére is.
A primer direkció az a módszer, amely a Föld primer mozgása alapján dirigált radix elemek elhelyezkedése és az eredeti radix elemekkel alkotott kapcsolódásaik alapján, a direkciós elmozdulás nagyságának megfeleltetett időben bekövetkező életeseményekre von le következtetéseket. Használható jövőbeli események előrejelzésére, de a múltbeli események ismeretében a pontos születési időre is vissza lehet következtetni a segítségével.
A „direkció” szó a latin „directio” szóból ered, aminek jelentése: egyenes vonal, irány. Tehát a direkciók olyan módszereket jelentenek, amelyek a horoszkóp elemeit valamilyen egyenes vonal mentén, meghatározott szabály szerint irányítják, odébb mozgatják, és ennek alapján vonnak le következtetéseket. Természetesen, az Éggömbön, ahol a horoszkóp elemei vannak, az „egyenes vonal” valamelyik főkört jelenti.
A direkcióknak ez egy nagyon tág, nagyon megengedő definíciója. Dr. Dubravszky László a Tradicionális Asztrológia Tankönyvében csak azokat az eljárásokat említi direkcióként, amelyekben az irányítás alapja a Föld valamely valós, saját mozgására vezethető vissza.
Maga a primer direkció már a nevét is onnan kapta, hogy a Föld primer, azaz elsődleges mozgására vezethető vissza. A Föld primer mozgása a tengelye körüli forgása, amelynek eredménye, hogy a bolygók, a Földről tekintve, az Egyenlítő mentén, azzal párhuzamosan mozdulnak el, egy nap alatt valamivel több, mint 360°-ot téve meg.
Az Egyenlítőn vagy az Ekliptikán számolunk primer direkciót?
Primer direkciót mindig az Egyenlítőn számolunk. Ezt a szabályt hangsúlyosan ki kell emelnünk, mivel manapság több olyan módszert is primer direkciónak hívnak, amely a planétákat nem ez Egyenlítő mentén irányítja. Ezek ettől még nevezhetők direkciónak – hiszen valamilyen módszer szerint irányítják a horoszkóp elemeit -, lehetnek működő és valóban hasznos módszerek, de semmiképpen nem primer direkciók – hiszen nem a Föld elsődleges mozgásán alapulnak. A Föld elsődleges mozgását csak az Egyenlítőn tudjuk mérni, így primer direkció is csak itt számolható.
Mi az a “direkciós kulcs” és milyen kulcsokat ismerünk?
A primer direkciós kulcs fogalmának tisztázásához egy kicsit messzebbről kell elindulnunk.
Ha megfigyeljük a planéták napi mozgását az Éggömbön, láthatjuk, hogy egy-egy planéta, a mozgása során, négy, szemmel láthatóan is kiemelt jelentőségű pozíciót ér el. Felkelőnek látszik, mikor a Horizont keleti szélét éri el, delelőnek, amikor a Horizont felett eléri a Meridiánt, lenyugvónak, amikor a Horizont nyugati szélét éri el. Ezen kívül, bár nem látjuk, de tudjuk, hogy a Horizont alatt is el fogja érni a Meridiánt.
Magától értetődően adódik, hogy mikor ezeket a pozíciókat eléri egy-egy planéta, az ezeknek megfelelő időkben az életben kiemelkedő jelentőségű események bekövetkeztét várhatjuk. Az is magától értetődő, hogy ha egy radix planéta a Horizonton vagy a Meridiánon áll, akkor az ezeket elérő planéta eléri a radix planétát is.
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a radix planétákkal, amelyek nem a Horizonton vagy a Meridiánon fekszenek; mikor tekinthetjük úgy, hogy a mozgatott planéták ezeket elérik? Az asztrológiai hagyomány ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy amelyik radix planéta nem a Horizonton vagy a Meridinon áll, ahhoz megszerkeszt egy mesterséges horizontot, és amikor az elmozgatott planéta ezt a mesterséges horizontot éri el, akkor tekintjük úgy, hogy eléri a radix planétát is. Ezt az eljárást szemlélteti az alábbi kép is.
A radix planétákhoz a saját horizontjukat többféleképpen is meghatározhatjuk, ennek matematikai részleteibe itt nem mennék bele. A lényeg az, hogy ezzel a módszerrel meg tudjuk határozni, hogy az egyes planétákat mekkora – az Egyenlítővel párhuzamos ívvel – kell elmozgatni ahhoz, hogy a Radix képlet kiemelkedően fontos elemeivel együttállásba kerüljenek. Megjegyzendő – és nem mellékes -, hogy nem csak az egyes planétákat, hanem azok fényszögeit is elmozgatjuk, figyelembe vesszük azt is, hogy a planéták fényszögei mekkora ív megtételével érik el a Radix elemeit.
A következő kérdésünk az lesz, hogy az így megkapott ívet hogyan használhatjuk fel arra, hogy az élet kiemelkedő eseményeinek várható idejére következtessünk. Nyilván nem egy nap alatt fognak ezek bekövetkezni, aztán a következő napokon újra meg újra, tehát a kapott ívet – a direkciós ívet – valahogyan időtartamnak kell megfeleltetni, át kell váltani a nagyságát az élet éveivé.
Ezt az időbeli megfeleltetést annak alapján végezzük, hogy a Föld egy napi, tengely körüli fordulatát feleltetjük meg egy teljes évnek. Ennek a megfeleltetésnek a számszerűsített értékét nevezzük primer direkciós kulcsnak.
Ha a Nap pontosan a Meridiánon áll, akkor egy teljes nap akkor telik el, ha a következő napon megint a Meridiánon áll. (Ezt az időtartamot nevezzük csillagászati napnak.) Mivel azonban a Nap eközben előre halad az Éggömbön is, ezért a két delelés között adódik egy majdnem 1°-os különbség. A horoszkóp elemeinek irányításában általában ezt a majdnem 1°-ot feleltetjük meg egy évnek. Mivel ezt a kulcsot vezethetjük le ténylegesen a Föld primer mozgásából, ezért csak az ilyen alapú kulccsal számoló direkciós módszereket lehet teljes joggal primer direkciónak nevezni. A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a „majdnem 1°” pontos értéke más-más lehet az egyes primer direkciós módszerekben, annak megfelelően, hogy hogyan értelmezzük az alapul vett „egy nap” mibenlétét.
A különböző primer direkciós kulcsok áttekintéséhez szükséges egy kis történeti áttekintés is. Az első, aki a bolygókat az Egyenlítővel párhuzamosan dirigálta egymáshoz és a házcsúcsokhoz, Claudius Ptolemaeus volt a 4. században. Módszerét a Tetrabiblosban tette közzé, de ezt akkor még csak az élet hosszának megállapítására használta, ahogy írja, “általában egy fokot véve egy évnek.” A további évszázadokban sokáig nem is használták más események megállapítására a módszert, erre csak lassanként tértek rá, dogmaként kezelve az 1 fok = 1 év kulcsot, noha Ptolemaeus csak “általában vett”, azaz nem pontos kulcsként említette azt.
Nem Cardanus volt az első, aki felismerte, hogy ez a kulcs nem pontos, de ő volt az első, aki meg merte reformálni, a saját tapasztalataira támaszkodva kijelentve, hogy a helyes kulcs 0°59´12˝. Valentin Nabod (más írásmód szerint: Naibod vagy Naboda) ismerte fel elsőként az alkalmazott módszer mögötti valós analógiát, kijelentve, hogy egy földi napot kell egy földi évnek megfeleltetni, azaz a Föld teljes, 360°-os Nap körüli keringését 365,24 földi napnak, így megalkotta a ma is leggyakrabban használt Naibod-kulcsot, a 0°59´8.333…˝ -et.
Zoë Wassilko von Serecki (1897-1978) vetette fel elsőként, hogy mivel a Föld Nap körüli keringése nem egyenletes, ezért nem a Naibod-kulcsot kell használni, ami egy átlagos érték, hanem a születés napján érvényes kulcsot. Ezt úgy kapjuk meg, hogy megnézzük a Meridián pozícióját a születés pillanatában majd a következő napon akkor, amikor ugyanolyan távolságra van a Naptól (az Egyenlítőn mérve), mint a születéskor volt, és a kettő különbsége a keresett kulcs.
Ennek továbbgondolt változata, hogy az így kapott kulcsot csak az első évre használjuk, a másodikra azt az értéket, ami a Meridián pozíciójában a születést követő első és második nap között adódik, és így tovább, minden életévre külön kulcsot alkalmazva.
A leggyakrabban használt kulcs, mint említettem, a Naibod-kulcs, de más-más asztrológiai rendszerek primer direkciós gyakorlata mellett más-más kulcs bizonyulhat a gyakorló asztrológus számára működőnek, így mindegyiknek van létjogosultsága.
Milyen orbisza van a primer direkciónak? A direkciónak van orbisza vagy a bolygóknak? Mit nevezhetünk egyáltalán orbisznak a primer direkcióval kapcsolatban?
Matematikailag napra pontosan kiszámolható, hogy mikor kéne a primer direkció által jelzett eseménynek bekövetkeznie, mégis időnként hónapos eltéréseket is tapasztalunk a kiszámolt időpont és az esemény bekövetkeztének valódi időpontja között. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy életeseményt, a radixszal összevetve, az éppen adott tranzit állásoknak is tükrözniük kell. Így felmerülhet a jogos kérdés, hogy mi szükség van egyáltalán a primer direkciókra, miért nem foglalkozunk kizárólag a tranzitokkal.
Ennek oka az, hogy ha a várható életeseményeket előre akarjuk jelezni, nem nézhetünk előre minden percre minden tranzitot és nem bíbelődhetünk minden egyes lehetséges eseménnyel, hogy eldöntsük, mennyire jelentős a szülött életében. Szükségünk van egy olyan módszerre, ami a legjelentősebb eseményeket emeli ki ezek közül, és épp erre használjuk – többek között – a primer direkciót.
Ha azonban a tranzit az esemény pontos idejét mutatja meg, a primer direkció viszont nem, akkor voltaképpen milyen időt mutat a primer direkció az eseménnyel kapcsolatban? Egy hasonlattal élve, ezt úgy lehet elképzelni, ahogy egy órán egy esemény pontos idejét is több mutató mutatja meg. A tranzit a nagymutató, ami a pontos időt mutatja, a primer direkció a kismutató, amit önmagában nézve csak a körülbelüli időpontot tudjuk leolvasni, a pontosat nem.
Ha egy esemény bekövetkeztének tényleges és lehetséges tranzitjait nézzük, akkor beláthatjuk, hogy például egy házasságkötésre akár minden évben találhatunk olyan tranzitot, ami mellett megtörténhet az esküvő, mégis csak egy vagy néhány olyan év van, amikor ténylegesen megtörténik. A primer direkció jelöli ki az esemény évnyi nagyságrendű helyét az időben.
Ha tehát találtunk egy primer direkciót egy adott eseményre, akkor azt is meg kell néznünk, hogy valahol a primer direkció által jelzett időpont körül találunk-e megfelelő tranzitot is, illetve egyéb – havi, napi nagyságrendre szóló – előrejelzési módszerek is megerősítik-e az esemény bekövetkeztét. A kérdés az, hogy mekkora az a kör, amit az “időpont körül” be kell járnunk ehhez, mennyi időn belül érdemes még tranzitot vagy mást néznünk az eseményhez és mennyi időn túl veszti el a jelentőségét a megtalált primer direkció.
Ennek az időhatárnak a megállapítására nincsen egységes szabály, de támaszkodhatunk az asztrológus nemzedékek tapasztalatára, akik úgy találták, hogy plusz-mínusz fél évnél nagyobb orbist nem érdemes a primer direkciókhoz rendelni. Példának okáért Dr. Dubravszky László legfeljebb plusz-mínusz negyed éves orbist tartott megengedhetőnek, mások tapasztalatai azonban ezt túl szigorúnak találták.
Ez a fél éves orbis azt jelenti, hogy az Egyenlítővel párhuzamosan dirigált elemek már, illetve még akkor is primer direkciós kapcsolatba lépnek a radix elemeivel, ha az azokhoz szerkesztett horizontot, az Egyenlítőn mérve, fél foknyi távolságra megközelítik illetve eltávolodnak tőle.
Felmerül a kérdés, hogy ez a fél fokos orbis minden planéta esetén egységesen ennyi-e? Miért nem különböző, ahogyan a fényszögek létrejöttében is planétánként más-más orbissal számolunk?
Először is azt kell kiemelnünk, hogy a fényszögek a radix elemei között az Ekliptikán tekintve jönnek létre és – a radix tekintetében – időben állandóak. Az egyes planéták orbisa valójában egy térbeli fogalom, maximális térbeli kiterjedésük meghatározása, ami az Ekliptikán értelmezett. Ezzel szemben a primer direkció alfája és omegája az Egyenlítő, ami – az Ekliptikával szemben – az időbeliséget képviseli a horoszkópban; az idő pedig minden radix elem számára ugyanúgy telik, ezt szimbolizálja az Egyenlítő forgása. Emiatt logikusnak tekinthető, hogy az időbeli orbisuk is ugyanakkora legyen, annak ellenére, hogy a térbeli orbisuk különböző.
Szigorúan véve, mivel a primer direkció időbeli esemény, nem pedig térbeli kapcsolat, azt is mondhatnánk, hogy valójában nincs is orbisa. A primer direkció egy kaput nyit ki az időben, amelyen belül – megfelelő tranzitok és egyéb állások megléte esetén – egy adott jellegű esemény megtörténhet, és ennek az időbeli kapunyílásnak van egy időbeli nagysága, ami a tapasztalatok szerint mintegy plusz-mínusz fél évnek tekinthető.
Mi az a szignifikátor és mi a promisszor? Milyen szignifikátorokat és promisszorokat veszel figyelembe? Miért azokat?
A “szignifikátor” jelentése: “jelölő”. Szignifikátoroknak nevezzük a Radix horoszkóp azon elemeit, amelyek kijelölik, hogy a várható esemény melyik életterületet érinti, melyik életterületen hoz változást. Az egyes életterületeknek a horoszkópban az egyes házak felelnek meg. Ennek megfelelően a házcsúcsok szignifikánsak a saját házukra. A planéták azokra a házakra szignifikánsak, amelyekkel kapcsolatban állnak. A lehetséges kapcsolódási módokat – a modernkori tradicionális asztrológiában – a morini lokális determináció elveinek alkalmazásával határozzuk meg. Ennek alapján egy bolygó akkor képvisel egy házat, ha:
- a házban áll
- a ház csúcsát uralja
- a ház csúcsára fényszöget vet
- a házban álló planétával fényszög kapcsolatban áll
- a ház csúcsát uraló planétával fényszög kapcsolatban áll
- a házcsúcsot uraló planéta ura
- a házzal szemben álló házban áll
- a ház bármely jegyének ura
- a ház bármely jegyének urával fényszög kapcsolatban áll
- a házba fényszöget vet
Ez a sorrend egyben erősségi sorrendet is jelent. Az első öt feltételt minden asztrológus elfogadja és alkalmazza, aki ezt az irányzatot műveli. A többi használata az egyes asztrológusok személyes tapasztalatától, gyakorlatától függ.
(Megjegyzendő, hogy erre a listára “Morin 10 pontjaként” szoktak hivatkozni, noha Morin ilyen felsorolást egyik művében sem tett, bár az általa bevezetett “lokális determináció” elvéből levezethető. Hozzátehetjük, hogy a primer direkció egyik sarokkövét, miszerint “a szignifikátort Ascendenssé kell tenni” a számításokhoz, “ptolemaeusi posztulátumként” szokták emlegetni, noha maga Ptolemaeus sem tett ilyen kijelentést, sőt, számítási módszere leírásában sem említi, hogy ilyen szemlélettel dolgozta volna ki azt.)
Fontos kiemelni, hogy szignifikátor csak házcsúcs és planéta lehet, planéta fényszöge nem. Ennek filozófiai háttere az, hogy az életterületek befogadják, elszenvedik az eseményt, ami bennük történik vagy rájuk hatást tesz, nem maguk okozzák, tehát passzív résztvevői a bekövetkező eseménynek. Egy planéta önmaga lehet passzív fél egy konstellációban, de a fényszög mindig egy planéta aktív hatását jelzi egy égi pontra, nem pedig a passzív, befogadó jelenlétét.
A “promisszor” jelentése “ígérő”. A promisszorok “ígérik meg”, hogy valamilyen esemény következik be akkor, amikor kapcsolatba kerülnek a szignifikátorral. Egy esemény bekövetkezte mindig aktív folyamat, ezért a promisszor is csak a horoszkóp aktivitást, cselekvő erőt jelző eleme lehet, vagyis planéta vagy annak fényszöge.
Az egyes planéták és fényszögeik a saját jelentőségüknek megfelelő események bekövetkeztét ígérik. Saját jelentőségük kétféle lehet:
- Annak megfelelő, hogy milyen házakkal állnak kapcsolatban. Pl. az 5. házban álló planéta promisszorként jelezheti gyermek születését, a 6. házcsúcs ura munkahelyváltást, a X. ház ura előléptetést, és így tovább.
- A saját originális jelentőségének megfelelő. Például, a Hold akkor is jelezheti gyermek születését, ha semmilyen kapcsolatban nem áll az 5. házzal. Férfi esetében jelezhet házasságot is, míg a Nap a hölgyek esetében jelezheti ugyanezt.
A jelenleg ismert és használt fényszögek nagy száma miatt fel lehet tenni a kérdést, hogy minden fényszöget figyelembe vehetünk-e promisszorként? A fő fényszögeket (együttállás, szembenállás, kvadrát, trigon, szextil) mindenképpen. A saját tapasztalatom azt mutatja, hogy kiemelkedően jelentős életeseményekre, ezeken kívül, a másodlagos fényszögeket (kvinkunx, félszextil, félkvadrát, másfélkvadrát) is mindenképpen figyelembe kell venni, ha ezek főtengellyel együtt álló bolygók vagy a Világosítók (Nap, Hold) fényszögei. Az ezeken kívüli fényszögek figyelembe vétele – és hogy milyen fontosságú eseményeknél veendők figyelembe – ismét az egyes asztrológusok tapasztalatától és gyakorlatától függ.
Mi az ívdirekció, mi a valódi napív, és mi közük van a primer direkcióhoz?
Ívdirekciónak nevezzük az Ekliptika mentén végzett direkciókat, vagyis amikor a Radix elemeit azonos mértékben, az Ekliptikával párhuzamosan mozgatjuk el. Ez az eljárás hasonló a primer direkcióhoz, de elméleti alapja nem a Föld primer mozgása, sőt, a szekunder sem, mert a szekunder direkcióban a Radix elemeit a saját mozgásuknak megfelelően irányítjuk, nem pedig azonos kulcs szerint.
Az ívdirekcióban is lehet különböző direkciós kulcsokat alkalmazni. Az egyik leggyakoribb az 1 fok = 1 év kulcs, de használják a Nabod-kulcsot is, abból kiindulva, hogy az Ekliptika 360 foka is megfeleltethető egy évnek, hiszen a Nap az Ekliptikán is 365,24 nap alatt tesz meg 360 fokot.
A napív az az ívtávolság, amit a Nap, akár az Ekliptikán, akár az Egyenlítőn egy teljes csillagászati nap alatt megtesz. Ennek kapcsán kicsit járjuk körbe, hogy mi is az a csillagászati nap. Volt már szó róla, hogy egy napnak azt az időt tekinthetjük, amíg a Nap, egyik napról a másikra, a Meridiántól ismét elér a Meridiánig – ez egyben a csillagászati nap meghatározása is. De ha a Nap a Meridiántól egy meghatározott távolságra – mondjuk 10 fokra – áll, és a következő napon megint ebbe a távolságba kerül tőle, a közben eltelt időt szintén egy csillagászati napnak nevezhetjük.
Az egy csillagászati nap alatt a Nap mind az Ekliptikán, mind az Egyenlítőn más-más pozíciókba kerül, és ezen pozíciók különbsége az ekliptikai illetve az egyenlítői napív.
Például, 2000.01.01. 12 órakor a Nap távolsága a Meridiántól 3°15´01˝. Saját pozíciója az Ekliptikán Bak 10°19´35˝, az Egyenlítőn 281°13´56˝. A következő napon a Nap 3°15´01˝ távolságra 11:59:48 -kor lesz, saját pozíciója ekkor az Ekliptikán Bak 11°20´44˝, az Egyenlítőn 282°20´09˝. Így az egy csillagászati nap alatt megtett útja az Ekliptikán 1°01´09˝, az Egyenlítőn 1°06´13˝. Előbbi az ekliptikai, utóbbi az egyenlítői napív, amit az ívdirekcióban illetve a primer direkcióban mint direkciós kulcsot használhatunk fel.
Természetesen, ha a születés pillanatától kezdve az év minden napjára kiszámítjuk a napívet, akkor – a Föld pályájának ellipszis alakja miatt – minden napra egy kissé eltérő eredményt kapunk. Valódi napívnek valójában nem egy direkciós kulcsot nevezünk, hanem azt az eljárást, amikor az egyes napokra kapott, más-más nagyságú napíveket használjuk a megfelelő évekhez tartozó direkciós kulcsokként. Természetesen megtehetjük azt is, hogy csak a születésnapi napívet használjuk minden évhez, mintha csak egy, a szülöttre szabott, egyéni primer direkciós kulcs lenne, ez jóval kevésbé számításigényes feladat. Megemlítendő, hogy Zoë Wassilko von Serecki, aki a napívet – tudomásom szerint – elsőként használta direkciós kulcsként, az utóbbi módszert követte.
Milyen szerzők munkáira alapozod az állításaid?
Talán a legegyszerűbb, ha az egyes szerzők felsorolásában az időrendi sorrendet tartom be. Így Claudius Ptolemaeus, akit elsőként kell említenem. Tetrabiblos című munkája összefoglaló, bár erősen kivonatos mű kora asztrológiai tudásáról, ami évszázadokon keresztül és részben ma is etalonként, alapműként szolgál az asztrológusok számára. Ebben ismerteti az élet hosszának megállapítására szolgáló módszerét, ami később minden primer direkciós eljárás kiindulópontja lett.
Jean-Baptiste Morin de Villefranche Astrologia Gallica című művének XXII. kötetében foglalkozik igen részletesen a primer direkciók kérdéseivel. Őt tekinthetjük a mai, “modernkori tradicionális” asztrológia atyjának, ennek az irányzatnak a primer direkciós gyakorlata is sokban támaszkodik az ő megállapításaira.
Dr. Balogh Endre “Horoszkópia” c. könyvének köszönhetem a primer direkció matematikájának megértését. A könyv kimerítően ismerteti és példaszámításokkal is bemutatja a primer direkciót.
Dr. Dubravszky László “A tradicionális asztrológia tankönyvében” alapvető fogalmakat tisztáz az egyes prognosztikai módszerekkel kapcsolatban, és bemutatja a primer és szekunder direkciók használatát, értelmezését is.
Meg kell még említenem Kalo Jenőt, mint tanáromat, mivel az ő tanfolyamán sajátítottam el a primer direkció szemléletének elvi alapjait, és kiszámolásának gyakorlatát.
Milyen korokban és hogyan használták a primer direkciót?
Előre kell bocsátanom, hogy az asztrológiatörténeti ismereteim általában véve, de a primer direkciók tekintetében is csak vázlatosaknak mondhatók és leginkább az előbb felsorolt művekben említettekre szorítkoznak.
Claudius Ptolemaeus az élethossz kiszámítására használt módszerét aránylag nagy terjedelemben és részletesen, számítási példákat is bemutatva ismerteti a Tetrabiblosban, de az élet eseményeinek előrejelzésére egyáltalán nem használja. Még csak nem is nevesíti a módszert, nem hívja direkciónak, viszont lefektet néhány olyan alapvető gondolatot, ami a további századokra meghatározta e módszer használatát.
Az egyik ilyen gondolat, hogy azt a planétát, ami sem a Horizonton, sem a Meridiánon nem áll rajta, e két főkör között egy olyan ívre kell helyezni, ami – a magyar fordítást idézve – az “időben hasonló” pontokat köti össze. Ezt matematikailag többféleképpen is lehet értelmezni, de elvi lényege a planétához tartozó mesterséges horizont megszerkesztése.
A másik, hogy “általában egy fokot feleltetünk meg egy évnek,” amit évszázadokon át, sőt, egyes esetekben máig is, a primer direkció egyetlen kulcsának tekintettek.
Említettem, hogy a Tetrabiblos összefoglaló jellegű műnek tekinthető, így valószínű, hogy a primer direkció gyökerei sem csak Ptolemaeusig nyúlnak vissza.
A középkorban a primer direkciót szintén csak az élet hosszának megállapítására használták, szigorúan a ptolemaiosi kulccsal. Lassanként azonban az élet más eseményeinek előrejelzésére is alkalmazni kezdték. Morin az Astrologia Gallicában, már jócskán az Újkorban, részletes leírást ad a primer direkciók használatára. Utal más asztrológusokra is, akik részben őelőtte, részben kortársaiként foglalkoztak vele, megemlítve például, hogy Cardanus, a saját tapasztalatai alapján, már nem tartotta megfelelőnek az 1 fok = 1 év kulcsot, hanem 59°12´-et használt helyette. Ö maga Valentin Nabod (vagy Naibod) kulcsát vette át és használta. Említést tesz Giovanni Bianchini és Tycho de Brache módszereiről is, amivel a primer direkciós számításokat akarták pontosabbá tenni, illetve Kopernikusznak a primer direkcióval összefüggésbe hozható megállapításairól is.
Mindez nem bukkanhatott elő a semmiből, nyilvánvaló, hogy a Morint megelőző évszázadokban is aktívan használták és kutatták a primer direkciót, az asztrológiának ez az ága is fokozatos átalakuláson ment keresztül, ahogyan ma is.
Manapság a primer direkció használata nem csak irányzatonként, de országonként is eltérő. Angolszász területeken a primer direkciót szinte egyáltalán nem, helyette a szekunder direkciókat használják, bár – a saját meglátásom szerint – a két módszer által jelzett események jellegükben eltérőek és főképp egymást kiegészítve használhatók eredményesen. (A szekunder direkciókkal jelölt események inkább folyamat jellegűek, míg a primer direkciókkal jelöltek fordulópont-szerűek, de – természetszerűleg – lehetnek az egyes folyamatok elindítói, csúcspontjai vagy lezárásai is.) Fontos megjegyezni, hogy az angolszász területeken a szekunder direkciót szekunder progressziónak (“secondary progressions”) nevezik, az angol nyelvű szakirodalomban ezen a néven kell keresni.
A primer direkciók leggyakoribb alkalmazási formája a mai gyakorlatban a főtengely-direkciók használata, vagyis az, amikor csak azokkal a direkciókkal foglalkozunk, amikor a szignifikátor szerepét csak a főtengelyek töltik be (szemben az interplanetáris direkciókkal, ahol a planétákat szignifikátorokként és promisszorokként is használjuk). A főtengely-direkciókkal jelölt események az élet fontos eseményei közül is kiemelt fontosságúak, fordulópont- sőt, nem egyszer töréspont-jellegűek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ilyen események nem történhetnek meg primer főtengely-direkció nélkül (hacsak nem a lassú bolygók nagyon erős tranzitjai mellett), de ilyen direkció is csak ritkán múlik el jelentősebb esemény nélkül. Hogy egy-egy primer direkció végül is hoz-e konkrét eseményt vagy sem, az egyéb prognosztikai képletekből rajzolódik ki, mint a solar- lunar- és napi revolúciók illetve a tranzitok.
Az elterjedt 1 fok 1 év az Ekliptikán primer direkciónak tekinthető-e? Ha nem, akkor minek?
A primer direkció definíciója egyértelmű: csakis a Föld forgásából levezetett, vagyis az Egyenlítőn történő direkció nevezhető primer direkciónak. Az Ekliptikán vezetett direkció a Föld szekunder, másodlagos, azaz Nap körüli mozgásából vezethető le, a szekunder direkcióban azonban a planétákat nem fix kulcs szerint, hanem a saját mozgásuknak megfelelően dirigáljuk. Az Ekliptika mentén fix kulccsal vezetett direkciók tehát semmiképpen nem primer direkciók, de nem is szekunder direkciók. Dr. Dubravszky László ezeket külön gyűjtőnév alatt, profekciókként nevezi meg. (Kivételnek tekinti a tercier direkciót, amely szintén fix kulcsot használ az Ekliptika mentén, de ez a Föld valós, tercier mozgásából vezethető le, ezért nem önkényesen megválasztott, vagy valamilyen spekuláción alapuló, esetleg szimbolikus, hanem a Föld konkrét, valós mozgásából levezetett kulcsot használ.)
Az “1 fok = 1 év az Ekliptikán” tehát nem primer direkció, hanem profekció, ami szimbolikus kulcsot használ. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna szintén használható módszer. A primer direkcióval talán azért keverik össze, mert napív-direkciónak is nevezik, egyébkét jogosan, mert ebben a módszerben a planétákat az Ekliptika, vagyis a Nap útja mentén dirigáljuk, a direkciós kulcsot pedig a Nap járásából eredeztetjük.
Használható-e főtengely promisszorként? Miért?
A válaszhoz vissza kell nyúlni ahhoz a kérdéshez, hogy mi mit szimbolizál a horoszkópban?
A radix egyes házai életterületeket jelentenek, amelyeken belül a konkrét események megtörténhetnek. A házakat képviselik maguk a házcsúcsok illetve azok a planéták, amelyek a házzal kapcsolatban állnak. Ebben az esetben a planéták maguk is életterületeket jelölnek.
A horoszkópban a planéták eredendően cselekvő erőket szimbolizálnak, ennek megfelelően a planétak mutatják – nem csak a direkciókban – a ténylegesen bekövetkező eseményeket is.
A direkciókban arra keressük a választ, hogy mikor, milyen életterületen, milyen esemény bekövetkezése várható. Az életterületet, a fentieknek megfelelően, mutathatja planéta vagy házcsúcs, ebben a szerepben ezeket nevezzük szignifikátoroknak. A konkrét eseményeket viszont csak a planéták szimbolizálhatják, amiket ebben a szerepben promisszoroknak nevezünk.
Összefoglalva tehát a direkciókban egyik házcsúcs sem, így a főtengelyek sem használhatók promisszorként.
Hogyan mutatják a Placidus, a Morinus, az AstroSky és a Khronosz számítógépes programok a primer direkciót? Melyiknek mennyire pontos a primer direkció számítása? Melyik programnak mik az előnyei és mik a hátrányai a primer direkció szempontjából?
A Placidus programban nem találunk speciálisan a primer direkciókra vonatkozó lehetőségeket. Helyette ívdirekciókat használ, különböző beállítási lehetőségekkel. Ha az ívdirekciókulcsot “Naibod az Egyenlítőn”-re állítjuk, akkor a primer direkciónak megfelelő eredményeket kapunk a “Táblázatok/ ívdirekció” menüpontban, a “Találattáblázat korrekcióhoz” alatt pedig azt láthatjuk, hogy a szülött személyi adataiban megadott életesemények közül melyikhez melyik primer direkció rendelhető hozzá.
A “Grafikus születési idő korrekció” a Dubravszky-féle időszalag-módszer megvalósítását jelenti. Ez szintén csak akkor érhető el, ha az ívdirekció-számítást a primer direkciónak megfelelően állítottuk be. Előnye, hogy nagyon szemléletes, hátránya, hogy ha 4-5 eseménynél többet akarunk vele figyelemmel kísérni, már elég nehéz egyszerre mindnél meglátni, hogy van-e a közelében direkció, és ami van, az orbison belül van-e. Ezen azonban segít a találattáblázat egyidejű használata.
A Placidus a 4.5-ös verziótól kezdve a Svájci Efemeridát használja, így a primer direkció számításában is pontos. Ugyanez igaz a többi említett programra is. Eltérés köztük 1 ívpercen belül lehetséges, a különböző kerekítési módszerek miatt, de ez az eltérés elhanyagolható.
A Morinus program primer direkciós táblázata 25 éves időintervallumokra kérhető le, ezen belül minden direkciót felsorol, ami a primer direkciós beállításoknak megfelel, a kiváltódás pontos idejével együtt. Az életeseményeket “fejből” kell hozzánéznünk a táblázathoz, de pontos horoszkóp esetén remek segédletet ad ahhoz, hogy a várható események időpontjait láthassuk, illetve ahhoz is, hogy pontos horoszkóp esetén megállapíthassuk, hogy mikor, milyen események következhettek már be az élet folyamán.
Az Astrosky igen sokrétű program, fejlesztésekor elsődleges szempont volt, hogy valamennyi asztrológiai irányzat művelője számára hatékony eszköz legyen.. A primer direkciókkal való munkát többféleképpen is támogatja.
- A “Direkció/Progresszió” alatti “Primer” menüpontban egy adott eseményhez vagy időponthoz állíthatunk fel primer direkciós képletet. Ebben a horoszkóp valamennyi eleme az Egyenlítővel párhuzamosan dirigált a megfelelő primer direkciós kulccsal, majd a kiválasztott leképezési elv szerint kerül megjelenítésre az Ekliptikán. A leképezési elvet legjobb a “Meridián főkör szerintire” állítani, az ábra ekkor a legszemléletesebb és legáttekinthetőbb.
- A “Direkciók táblázat” ikon egy-egy évre adja meg a hozzá tartozó primer direkciókat. Itt közvetlenül állíthatjuk a direkciók számításának beállításait, egy kattintással válthatunk a primer- és ívdirekciók megtekintése között is.
- A “Születési idő pontosítása” alatt, egy adott időintervallumon belül, nem csak grafikusan mutatja meg, hogy melyik időpontban mekkora a valószínűsége, hogy akkor pontos a horoszkóp, de az egyes időpontokhoz azonnal mutatja az eseményekhez tartozó primer direkciókat, primer direkciós képleteket és a szolár horoszkópot is. Rendkívül hatékony és szemléletes eszköz, bár a sok megjelenített adat miatt nagy méretű és felbontású megjelenítő ajánlott hozzá.
Az általam írt Khronosz program elsősorban és célzottan azért készült, hogy a különböző primer direkciós lehetőségeket lehessen vele vizsgálni, így ebben a programban a legnagyobb a számítási beállítások lehetőségeinek száma. Kifejezetten azoknak készült, akik a direkciók geometriai és matematikai hátterével is tisztában vannak, kísérleti, vizsgálati és kutató eszközként. Emellett azonban “hétköznapi” használatra is alkalmazható. Különleges tulajdonsága, hogy az egyes eseményekhez tartozó tranzitokat is képes promisszorként figyelembe venni, ami a lassú planéták tranzitjai esetén lehet indokolt.
- Primer direkciós táblázata a születés napjától vett 100 éven belül felsorol minden direkciót, időrendi sorrendben. Feltünteti benne a megadott életeseményeket is.
- Találattáblázata az egyes eseményekhez tartozó primer direkciókat tünteti fel.
- Lehetőséget ad a születési idő kézi és automatikus megkeresésére is. Utóbbi esetben grafikonon ábrázolja, hogy a megadott időintervallumban melyik időpontban hány eseményhez tartozik megfelelő direkció. A grafikon léptethető, léptetéskor a hozzá tartozó találattáblázat automatikusan frissül.
A Khronosz hátránya, hogy – a táblázatokon túl – kevéssé szemléletes, horoszkópábrákat a jelenlegi állapotában nem készít. Fejlesztésekor fontos szempont volt, hogy jogdíjak és megkötések nélkül, szabadon és ingyenesen terjeszthető legyen, az ennek megfelelő fejlesztő eszköz miatt azonban az előző programoknál érezhetően lassúbb a működése.
>>>Pontosítás oktatás részletek itt <<<
Felhasznált irodalom
- Ptolemaeus: Tetrabiblos. (Szindbád kiadó, Budapest, 1998. ISBN 963 85930 0 8)
- Ptolemy: Tetrabiblos (Loeb Classical Library 435, Harvard University Press, ISBN 978-0-674-99479-9)
- Jean-Baptiste Morin: Astrologia Gallica XXII (Azimut 2000 Bt., 2004. ISBN 963 217 129 2)
- Dr. Balogh Endre: Horoszkópia. (Magellán Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 204 776 1)
- Dr. Dubravszky László – Dr. Eörssy János: A tradicionális asztrológia tankönyve (Bioenergetic Kft., Budapest, 2001 ISBN 963 9343 18 8)
- Magyar Asztrológusok Fóruma: Radix 4. (Belcsák Sándor, Budapest, 1993. ISSN 0866-6644) : Zoe Wassilko-Serecki: A progresszív horoszkóp (1956)