…és akkor megérkezik hozzám a Földtúlsúlyos. Tudod, az, akiről a minap megbeszéltük, hogy egész nap kinn meditál ott a földön. Ma is éppen „szénázott”. Megjön, leül. Hozott egy üveg pálinkát. A Földtúlsúlyos és a Víztúlsúlyos találkozási pontja. A pálinka. A föld gyümölcseiből létrejött finom tüzesvíz. Beszélgetünk…
– Az asztrológia hülyeség – mondja.
– Rendben van, beszéljünk másról.
– Ez a nagy gyógynövénymánia is hülyeség, mondja. Mert az nem úgy van, hogy egyszerűen csak csalán, vagy fodormenta. Az se mindegy például, hogy mikor szeded le.
– Na, ebben éppen egyetérthetünk, de pont ezt mondja az asztrológia is, amiről meg az előbb állapítottad meg, hogy hülyeség.
– ?…
Isszuk a pálinkát, telik az idő, folyik a beszélgetés. Aztán egyszer csak visszakanyarodunk.
– Szóval sors van. Minden megírva előre?
– Nem, ezt éppen nem mondja az asztrológia.
– Hát akkor mit mond?
Veszek egy nagy levegőt, de hang már nem jön ki a számon. Jajj. Csak egy nagy sóhaj. Most mit mondjak? Itt ül előttem Földtúlsúlyos maga. Se asztrológia, se ezotéria, se pszichológia. Ezek olyan tudományok, amik a földtől nagyon messzire járnak. Próbálnám mondani, amit ilyenkor szoktam, a levegőseknek inkább ezósba, a vizeseknek inkább pszichós verzióba, még a tüzeseknél is veszem az akadályt a nagy harcművészeti érdeklődésemmel. De bennem ugyan nincs egy fia föld se, hogy tudhatnám magának Földtúlsúlynak elmondani. Nincsenek rá szavaim. Nincsenek olyan szavaim, amik az ő szótárában is szerepelnek.
Aztán, ahogy folyik tovább a pálinka, a gondolatok is áramlanak tovább…
– Hát az valahogy úgy van ott kinn a földeken is, hogy sokféle magból lesznek a növények, és sokféle növény kel ki belőlük, nem? Látod, így vagyunk mindannyian. Már megérkezésünkkor különböző lehetőségek csíráit hordozzuk magunkban. Aztán, hogy kiből mi kel ki, az sok mindenen múlik. Hogy azon az éghajlaton ülteted-e el, ahol jól tudja érezni magát, hogy kap-e éppen megfelelő mennyiségű napfényt, csapadékot, tápanyagot. Ha ismered jól a növényeket, és tudod, hogy miből mennyit igényelnek, persze Te is segíthetsz nekik. Gondozhatod őket. Ügyelhetsz, hogy a megfelelő időben és a megfelelő helyen ültesd el, és biztosítsd számára a megfelelő körülményeket. Aztán még így is sok minden közbejöhet. Egy váratlan szárazság, vagy egy árvíz… Ha például tudod előre, hogy jön az árvíz, időben felkészülhetsz: hordhatsz homokzsákokat, építhetsz belőle gátat, hogy megvédd a növényeket. Te nyilván nálam jobban tudod, hányféle fortélya van annak, hogy az elvetett magokból bő termés legyen. És hogy sokszor minden tudás is kevés, mert abban az évben éppen olyan az időjárás, hogy nem lesz jó termés sehogy se.
Na, valami ilyesmit mond az asztrológia is az emberről, és az életről. Meg a Sorsról. Hogy vannak szabályok. Hogy milyen mag vagy Te. Hogy mi az, ami egyáltalán kinőhet belőled. Hogy milyen termésed lehet, ha megfelelőek a körülmények. Aztán arról is rejt tudásokat, hogy hogyan is kell gondozni, ápolni Téged. Meg arról is, hogy mikor jön az árvíz vagy az aszály. És arról is, hogy mit is kell tenni aszály idején, vagy árvízkor. És hogy akkor, mikor nem lehet semmit se tenni, csak nézni, ahogy pusztul a termés, akkor legalább azt tudhatni, hogy mikor jön el újra az idő, mikor újra lehet majd vetni és aratni, hogy az életedben mikor jön el a következő tavasz és nyár.
Az emberek nagy része úgy él, hogy nem látja ezeket a törvényeket.
Látod, engem kilöknél a szántóföldre vetőmagokkal, és a föld műveléséhez szükséges minden eszközzel, nem jutnék semmire. Nem tudom, hogyan kell beindítani egy traktort, mikor kell ültetni, mikor mit kell egyáltalán csinálni. A magokat se tudom megkülönböztetni egymástól. Így, még ha el is ültetném őket, és véletlenül sikerülne megfelelőképpen ültetnem, a megfelelő időben a megfelelő helyre, tehát véletlenül eltalálnám, hogy mit kell tavasszal, és mit ősszel, és el is találnám véletlenül, hogy hogyan kell gondozni, lehet, akkor se tudnám, hogy az adott növénynek éppen a föld feletti vagy a föld alatti része az értékes táplálék.
Az emberek nagy része ekként él a maga földjén. Nem ismeri annak törvényeit. És aztán összezavarodik, és éhezik. Valahogy úgy él, hogy mikor mondjuk túl kevés csapadék jutott élete egyik virágának, és az elszáradt, akkor sajnálkozik és mérges. Vagy a virágot szidja, hogy ilyen csúnyán cserbenhagyta, vagy önmagát sajnálja, hogy vele ekkora szerencsétlenség történt. Mert nem tudja, hogy pusztán csak a kellő tudás hiányában ő maga volt az, aki a növénye pusztulását okozta, mert nem öntözte. Vagy mondjuk nem tud különbséget tenni a között, hogy a növény pusztulásáért ő volt-e a felelős, vagy csak éppen a rendkívüli időjárás. Amiként én süket és vak vagyok a föld törvényeire, az emberek legnagyobb része süket és vak a saját élete törvényeire. Így aztán evickél valahogyan, ha sikeresen, akkor büszke magára, ha sikertelen, akkor haragszik, vagy sajnálkozik. Úgy csinál, mint aki árvíz idején nem védekezik, majd elkezd veszekedni a romba dőlt házával, és haragudni rá, hogy miért ilyen szemét vele.
Nos, az asztrológia nem más, mint tudástár az élet szántóföldjéhez. Ami segít, hogy bő lehessen a termés. De nem tudja garantálni. De segít tisztán látni, hogy mi az, amit tehetsz a bő termésért, és mi az, ami az élet természetes velejárójaként ér veszteség. Segít, hogy tudd, hogy mi a dolgod ott a földön, és hogy elégedett lehess a mindenkori eredménnyel, hiszen Te megtettél mindent, amit a föld és az idő törvénye megkövetelt.
De elrendelt és megváltoztathatatlan Sorsról nem beszél semmiképpen….